Balos

Ezt a hozzászólást ki kell tenni dokumentum formában is!

József Fiziker

Egy kis csemege arról, hogy látnak bennünket a klerikális fundamentalisták: (Az idézet engem felháborít.Nektek,hogyan tetszik?

Milyen a baloldali ember? Ebből sokat láthatunk manapság, mondhatni, ebből veszélyesen sok van: önző, szentimentális, sértődékeny, gyáva, áruló, ateista, nihilista, demokrata, parázna stb. Bár ez esetben sem a mennyiség a lényeg, hanem az, hogy a hatalom minőségében már a baloldali erők vannak jelen. Azt sem árt leszögezni: teljes mértékben jobboldali és baloldali ember nem létezik. Mindenkiben található mind a két oldal tulajdonságaiból, de a döntő az, hogy melyik dominál. A jobboldali ember tudatosan, mindig vizsgálja önmagát és próbálja tökéletesíteni önmagát, a rossztól próbál megszabadulni. A baloldali embernél mindenképpen külső hatásra van szükség, hogy átbillenjen a jobboldalra és felismerje addigi, mélyen szánalmas viselkedését. Félreértés ne essék: a baloldali ember is lehet jószándékú, kedves embertársaival. Sőt, lehet, hogy a légynek sem tudna ártani – oh, milyen megvetendő ez a hozzáállás. Véletlenül sem egy gonoszt kell elképzelni, aki örömét leli a gaztettekben. Ellenben tagadhatatlan: a gonoszság tartja rabul, és olyan sötét erők uralják, amik a látás képességeitől is megfosztották, hogy egyszerű összefüggéseket ne vegyen észre és a saját szükségleteinek kielégítésén kívül ne is érdekelje más. Ha esetlegesen úgy tűnik, hogy mégis másért munkálkodik, akkor, az vagy érzelmi alapú, vagy későbbi haszonszerzés motiválja.................

Baloldaliság <<<->>> Jobboldaliság

Mindenben ésszerűséget keresni <<<->>> Szokásjogra és a hagyományokra való támaszkodás

Emberekhez való hozzáállás: Alapjában véve jó az ember, az intézmények rosszak, amiken változtatni kell <<<->>> Az embereket irányítani kell, hogy rend legyen, intézményekhez való ragaszkodás

A társadalmi berendezkedés javítható

ebből következik, hogy revolutív (forradalmi), azaz önmagát is meghaladó forradalmat követel <<<->>> A társadalom organikusan fejlődik ki, ellenforradalmi

Egyenlőségi párti (mindenki egyenlő) <<<->>> Természeti egyenlőségek vannak (nem vagyunk egyenlőek)

Világi nézetek, az egyháznak nincs beleszólása az államügyekbe, magánügye mindenkinek a vallás (szekuláris) <<<->>> Vallási hagyományokra való támaszkodás, az egyház beleszólhat az állam ügyeibe

Nemzetköziség, multikulturális, régen: nemzetekben gondolkozó a Birodalmak helyett <<->>> ma: nemzetben, illetve jól körülhatárolható kulturális körben gondolkozó a globalizmussal szemben – régebben birodalmi szemlélet

Városcentrikus, urbanizáció <<<->>> Vidékpárti

Női önrendelkezést támogatja, abortuszpárti <<<->>> A nő inkább a családdal legyen, abortuszellenes

Szentimentális megközelítés, érzékenység <<<->>> Tudatosság és reális értékelés

Demokrácia <<<->>> Hierarchia

Szabadosság, megengedő <<<->>> Rendpártiság

Kategóriákat, előítéleteket bontja le <<<->>> Kategorizálás, előítéletek fenntartása (tapasztalatok összességéből való köveztetés)

Béla Sógor

Igen. Ez a jellemző. (Minden vallás önmagát tartja egyedül üdvözítőnek, az összes többit eretnekségnek.) Jóska, amiket itt idéztél, az akkora blődség, hogy vitázni sem érdemes vele. Ha van kedved, keresd elő a dokumentumok közül a vallásról írt cikkemet. Abban (ókortól napjainkig) elég sok mindent leírtam. Jóllehet a vallásos hitről, de ide is vonatkoztatható.

József Fiziker

Én egyébként a Baloldaliság-jobboldaliság sémát nem tartanám blődségnek. Nagyon is értelmezhető igazságokra utal.Az azt megelőző idézetet pedig éppen azért közöltem, mert felháborítónak tartom!

Demokrácia öli meg a demokráciát kérdésre válaszolva

Szintén a hozzászólásokból merítve!

Ildiko Jozsa

Vagyis,nem,nem a demokràcia öli meg a demokràciàt ,hanem a politika.....illetve az emberi termèszet,az irigysèg,nagyravàgyàs,gonoszsàg,elègedetlensèg,èrtèkvesztettsèg....soroljam mèg????

Tibor Takacs

Szerintem pont a demokrácia miatt fog ez bekövetkezni.Valaki,vagy valakik megunják,a nagy "MINDENT LEHET CSINÁLNI",és azt mondják,hogy nyet!Most az lesz amit MI mondunk.Lehet,hogy az emberek is elfogadják,söt szükségét is érzik ennek,mondjuk így ki diktatúrának,de ezután egy más formában újra demokrácia fog megvalósulni.Talán kicsit törvényszerü is,hogy a demokrácia,és a diktatúra váltsák is egymást.

Béla Sógor

Nem jó a kérdés. A kígyó kergeti a saját farkát, de önmagát még soha nem falta fel. Az, hogy valakik demokráciára hivatkozva felszámolják a már elért eredményeket, az lehetséges. Az, hogy nem értjük a demokráciát (erről korábban már beszéltünk !) az is. Hogy valakik anarchiát akarnak, s ezt neveznék demokráciának, az is elképzelhető. De a demokrácia nem semmisítheti meg a demokráciát. Annál kevésbé, mert nincs totális, azaz kész demokrácia. Azt folyamatosan építeni kell. Mint az ősember. Nagyon hamar rájött, hogy az egyszer megszerzett tüzet folyamatosan izzásban kell tartania, ha a következő napon is melegedni akar...

Sokszor elmélkedtünk már azon, hogy ismeretek és erre épülő gondolkodás szükséges. Amit valakik demokráciának neveznek, még nem biztos, hogy az. Emlékszel ? Egyszer már írtam a görög demokráciáról. Az rabszolgatartó társadalmi berendezkedés volt. A görögöknek demokrácia, a többieknek rabszolgaság. Vagyis nem igazi demokrácia. Egy társadalom demokráciájának úgy kell működnie, hogy abban a társadalom minden tagjának helye van. Nemtől, rangtól, iskolázottságtól, bőrszíntől stb. függetlenül.

Pál Arady

Ez így van!!!! Imádlak olvasni Béla! Annyira sajnálom hogy nem 4 millió van belőled ebben az országban... mindannyiunknak jobb lenne.Pedig arra volna szükség, hogy jó sok legyen belőled! Higgadt és bölcs demokraták millióira volna szükségünk! Mert így sehova a világon nem fogunk jutni!:((

Ott tartunk hogy nem hiszünk a demokráciában sem már! Vagy csak nem eléggé???

Béla Sógor

Pali ! Azzal egyetértek, hogy megfontolt, elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező demokratákra van (volna !) szükség. És itt a demokrata szó egyúttal minőségi jelzőt is jelent. Mert az igazi demokrata nem a múltba réved (bár ismeri azt !), hanem előre néz, s úgy akarja, hogy neki jobb legyen, hogy nem csak neki, hanem a többiekkel együtt, azaz, hogy mindenkinek jobb legyen. Tudja, hogy a társadalom is olyan mint egy bonyolult gép. Minden alkatrésze egyformán fontos. Mindegyik a maga helyén ! ... Nem részletezem. Remélem, így is érthető ?!... És itt hadd térjek vissza kicsit arra, hogy (valaki ezt rosszallóan állította) Horn Gyula 1998-ban azt mondta: leraktuk a kapitalizmus alapjait. S, hogy ebben igaza volt-e, helyes volt-e ezt mondania, s hogy eddig kellene visszamennünk és egy új MSZP-t csinálnunk. Horn Gyula volt 1990. után és azóta az egyetlen igazi államférfi, aki - diplomataként is ! - felismerte a társadalmi szükségszerűségeket. Tudta, hogy az idő kerekét nem lehet visszafordítani. Ő nem visszasírta a Kádár-korszakot (ahogy mondani szokták), hanem kísérletet tett egy az új körülményekhez igazodó jobb társadalmi berendezkedés kialakítására. Kapott érte hideget, meleget. De segítséget nem igazán. Ő körömszakadtáig harcolt a "kisemberek", a prolik érdekeiért. És azok is cserben hagyták, akikre a leginkább számított. (Tudnék neveket sorolni. De az nem lenne etikus). És a párt is utoljára akkor volt igazi párt, amikor ő volt az elnöke. Csak azután erodálódott.

Pál Arady

‎"A társadalom is olyan mint egy bonyolult gép. Minden alkatrésze egyformán fontos. Mindegyik a maga helyén "

Ezt nagyon kevesen értik. Aszem szt csak természettudományos ismeretekkel dolgozók tudják értelmezni és felfogni a maga valóságában.

Béla Sógor

Nincs igazad. Ez társadalomtudomány. Filozófia, társadalom-lélektan, általános pszichológia, pedagógia, andragógia együttese. És persze, egy sereg gyakorlati ismeret, ami viszont szorosan kapcsolódik, ha nem is mindig tudományosan, a természettudományokhoz... Ami pedig Horn Gyulát illeti, én személyesen is ismer(t)em. Sokszor nem értettünk egyet, volt vitánk is (vele lehetett vitatkozni, ha valakinek voltak érvei !, de nem tűrte a közelében a talpnyalókat. Sajnos kicsit távolabbra már nem igazán nézett, s ott bizony megbújtak sokan, hogy saját kis pecsenyéjüket sütögethessék). Korábbi állításomat mégis fenntartom. Hozzátéve, hogy társak kellettek volna mellé ! ...

Egy kis eszmecsere!!!

Egy-két cikkhez kapcsolodó hozzászólásokból válogattam egy csokorra valót!

Elsöként egy csipetnyi ideológia!

Pál Arady

Megbocsátható:

"majd a berlini fal leomlásával Európa szabad népei jogosan gondolhatták, hogy az emberiség két legnagyobb ellenségét a fasizmust és a kommunizmust egyszer s mindenkorra sikerült elsüllyeszteni Európában."

A kommunizmus mint eszme nem ellensége az emberiségnek barátom! Ezt én, a szocdem mondom! Az hogy a kommunista eszméket egyes gazemberek öncélú idióta vízióik megvalósítására használták fel, az nem azt jelenti hogy az eszme ellenség! Sőt! Azt mondjuk kivétel erősiti a szabályt!

József Fiziker

Itt is elmondható Márai egyik fontos gondolata:A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett, képmutató, kapzsi jobboldal. Márai Sándor: Napló, 1944 ...

Én egyébként sohasem tennék egyenlőségjelet a kommunizmus és fasizmus közé. A marxi vízió nem a múlt századi történéseket jövendölte.

Pál Arady

Egyébként a kommunizmus sosem volt sem terror, de még csak erőszak párti sem... Az hogy van aki azt hiszi hogy a mi történelmünkben VOLT egy napig is kommunizmus, vagy hogy az országot egy napig is igazi kommunisták vezették igazi kommunista elvek szerint - nos az valszleg agyritkulásban szenved..

Csak abban lehetünk biztosak, hogy 90-ig egy törvénytelen rezsim volt hatalmon. Hogy milyen politikai irány volt az, azt remélem a dédunokáink tiszta fejjel meg tudják majd pontosan határozni ( az időbeli távolság ennek megitéléséhez a legfontosabb.)

Ibolya Virág

Magyarország olyan mint a halálsoron váró elítéltek,az emberek várnak,hogy vége legyen így vagy úgy. Vagy történik valami csoda és viktátort elviszi az ördög ,vagy meghalunk mielőbb.Vagy éhen halunk vagy megfagyunk! Aki szerencsés el tud menni külföldre,de itt nem szabad maradni az biztos!!

József Fiziker

Sok mindennel vitatkozom és nem azért, mert ez az alaptermészetem.Nézőpont kérdése az erőszak pártiság megítélése.Mély elméleti kérdések az osztályharc, maga az osztály,stb.De hivatkozhattam volna a múltat végképp eltöröljük,stb munkásmozgalmi célokra.Meggyőződésem, hogy Marxot félreértették.A lenini út meg kényszer szülötte volt.Amiben markánsan külömbözünk az az elmúlt fél évszázad megítélése.A törvénytelen rezsim felfogás kérdése. Csak megjegyzem az orbáni legális és mit érünk vele? Abban értünk egyet, hogy komolyabb történelmi távlatban lehet reális ítélet a korról.Számomra a kétpólusú világ -a 75 körüli enyhülés-több garanciát jelentett,mint a mai.Óriási árat fizettünk az úgynevezett rendszerváltásért. Milliók vesztették el munkahelyeiket, gyárak százai, ezrei kerültek bezárásra. Félmillió munkanélküli, mintegy kisvárosnyi hajléktalan.Ezek családtagjainak hányattatása, stb. Még ötven év múlva sem tudunk ebből kikászálódni.Persze a hatalom mai birtokosai csak a napfényt látják és nem látják a gondokat.Vagy, ha igen, akkor nem attól fáj a fejük.

Másodikként egy kis munkásmozgalom és a hozzákapcsolodó történelem

Pál Arady

A jelenlegi szakszervezeti modell a TERMELÉST FENNTARTÓ, a MUNKÁSOKAT FÉKENTARTÓ helyi modell a nyugati harcos, bérmegállapitós, segélyezős önálló szerepkörrel bíróval szemben!!

Pár éve épp azt javasoltuk ezeknek a derék embereknek, - épp az MSZOSZ-nek - hogy csavarjuk már ki a mindenkori vezérek kezéből a bérmegállapítást, meg a munkanélküli segélyezést (utóbbit tegyük függetlenné a szocsegélytől, mert biztositási alapon és elven JÁR)

Valamért csak jajgattak, nyávogtak, értetlenkedtek, stb most meg osszák azt észt a sajtóban!Brrrrrrrrrrrrrrr Az MSZOSZ Gyurcsány alatt azt állította a sajtóban, hogy EZ a mai a LEGJOBB szakszervezeti modell, és akkora erő hogy namég! Hát még sem????

József Fiziker

Érdeklődéssel olvasom az okostojás sorokat. Van fogalmad a szakszervezetről vagy csak hinted az észt. Az a Pataky ,akit szeretnél osztani, ma az egyik legfelkészültebb vezető,aki még bírja cérnával.Még véletlenül sem akarsz esetleg magadba nézni? Tudod hányan vannak a munkavállalók között, akik tudják a tutit, de csak saját zsebük érdeklik őket? Tudod, ha van virsli, sör, akkor megyünk, de, ha tenni kell,menjenek mások.Mielőtt kioktatnál, jómagam egy multicégnél nyolc évig voltam szakszervezeti, üzemi tanácsi vezető. Talán elhiszed, hogy belülről ismertem a mozgalmat. Sajnos akkoriban sok hozzád hasonló okoskodót ismerhettem. Az a derék ember még bírja cérnával. Ki tudja meddig?

Pál Arady

Kedves József!

Az MSZOSZ II. Kongresszusán amit 1901 decemberében tartottak, határozatot hoztak a MUNKÁSKAMARA felállításáról.

Ez a kamara 1944 -ig működött is, majd a felszabadulás után a KMP ellenállása miatt nem került újra inditásra. Arra hivatkoztak, hogy "nyilas befolyás" alá került. Ami ek nem volt alaptalan.

A Munkáskamara nélkül a szakszervezetek széttagolódtak, erejük, befolyásuk csökkent, a vezetőik párttagságának függvényévé vált.

A helyzetet bonyolította, hogy a kormánypárttá előlépett két munkáspárt (MKP-SZDP) hatalmi harcot kezdett vívni, aminek fő szintere épp a szakszervezetek - mint a szavazóbázis civil fóruma- voltak.

Mivel a MKP nem alakíthatott saját szakszervezetet, de cserébe "kapott" tisztségviselői helyeket az SZT-ban, a megszerzett pozíciókat arra használta fel, hogy a rivális SZDP-t kiszorítsa. (ez volt a kulcsa a későbbi egypártrendszernek, amihez társadalmi támogatottságot kellett szerezni)

Az SZDP nem kívánta feláldozni a szakszervezeteket, ezért Bán antal kijelentette, hogy nem csatáznak tovább, mert túl nagy luxus egy fiatal munkásdemokráciát ekként széttagolni.

 Ezt a MKP kihasználta, és elég agresszív térfoglalásba kezdett.

Ekkor merült fel - sz SZDP aggodalmai miatt- hogy legyen egy Szakszervezeti Törvény, ami a GARANTÁLJA a Szakszervezetek függetlenségét. ez azonban elfogadhatatlan volt, az SZDP nem járult hozzá. A törvény megalkotója Kossa István volt, akivel Bőhm Vilmos a következőképpen vitázott:

" ..embereink agyát megfertőzte a fasizmus és a korporativizmus. Nem gondoltak arra, hogy egy reakciós, vagy ellenforradalmi kormánynak nem kell egyebet tennie, mint a Szakszervezeti Tanács élére állítani egy reakciós, vagy ellenforradalmi titkárt, aki e rendelettervezet alapján ellenforradalmasíthatja, vagy a reakció szolgálatába állíthatja a Szociáldemokrata Párt által létrehozott Szakszervezeteket."

A rendelet valójában nem született meg, de az erőszakos pártegyesítések után 1948-ban épp ebben a vitatott szellemben a szakszervezetek betagozódtak az állampártba.

"A magyar munkásmozgalmat nem csak az SZDP-től, de a szakszervezeti mozgalomtól is megfosztották" - írja a krónikás...

Majd ezt az érdekképviseletei strukturát örökölte meg 1990-ben a magánszektor, ami nem késlekedett a megfelelő helyekre a maga embereit ültetni. Amit az un 3 oldaú tanáccsal is igyekezett ellehetetleníteni.. (A kormány mint legnagyobb munkaadó vett részt a tárgyalásokon a munkaadók szervezetével és a szakszervezetével, és egy önálló szavazata volt- ami közröhej, és antidemokratikus is volt egyben.

Szóval csak ennyit kellene tudnod kedves barátom, mielőtt leokostojásozol bárkit. Tudod vannak itt néha olyan emberek akik bnem pusztán "érzelmi alapon" írogatnak!:))))))))))))))

Béla Sógor

Pali ! Az, hogy Nyugaton olyan a szakszervezet, amilyen, azt nem az isten adta, hanem a szakszervezetek vívták ki maguknak. (Aztán az értelmes munkáltató is rájött, hogy sokkal könnyebb neki egy emberrel megegyezni, mint több százzal-, vagy ezerrel külön külön !) Nálunk ez úgy alakult, hogy a tagok megválasztottak valakit titkárnak, később elnöknek, és ezzel letudták a dolgot. S, ha valami nem úgy ment, ahogy elképzelték, kijelentették: rossz a szakszervezet. Csakhogy: a szakszervezet, csak úgy, mint minden szervezet önmagában csak fikció. Minden szervezet olyan, amilyen a z aszt alkotó tagok összessége. ... Csak példa: egy álláshirdetésre jelentkezik egy magyar, s azt mondják neki, hogy öt fillérrel többet kap, mint a társa, de ezért naponta el kell adnia a társát, belemegy, de, hogy jó fiú legyen "fölfelé", naponta kétszer adj el a társát, sőt társait. Ezzel szemben (megint csak egy példa) Dániában jelentkezik egy ember a meghirdetett állásra. Az illetékes vezető első kérdése: beszélt már a szakszervezet képviselőjével ? Ha nem, előbb ott jelentkezzen. A szakszervezetis elmondja neki, hogy az adott munkakörre mi a kialkudott bér. Többet kérhet, kevesebbet nem. A felvétel után köteles beszámolni a megállapodásról. A fizetése 10 %-át be kell fizetnie szakszervezeti tagdíjként. Ebből segélyeznek, ebből képeznek "sztrájk alapot" stb. Úgy érzem, magyarázatra szorul, miért kell a bér-megállapodásról tájékoztatni a szakszervezet illetékesét. Kevesebb bérért nem vállalhatja, mert rontja a már dolgozók renoméját. Ha pedig többet kapott, az alapot ad a szakszervezetnek, hogy általános béremelést kezdeményezzen... Ehhez persze Gaskók és hasonlók nem képesek. Patakyban egyelőre még van spiritusz. Jó lenne, ha a dolgozók is mellé állnának...

József Fiziker

Kedves Pál !Fontos a történelmi tapasztalat, de mint tudod ,ha csak hátra nézünk,nincs haladás.A körülmények változása pedig új megoldásokat igényel a mai kortól.Javaslom TGM gondolatait a Húzós műsorából. Pontosan felvázolta mi hiányzik ma a politikai kultúrából - az ellenkultúra legalizálása-,ami alatt természetesen arra a demokrácia deficitre utal,hogy nálunk csak a jobboldal elgondolása fontos.Egyébiránt érdekelne milyen munkástagozatban dolgozol? Csak nem Kontur Pál vezette fidesz tagozatról van szó?

Pál Arady ‎

" Nálunk ez úgy alakult, hogy a tagok megválasztottak valakit titkárnak,"

Nálunk ez sajnos egyáltalán nem így alakult ha figyelmesebben elolvasod a fenti - történelmi kutatásokon alapuló- sorokat.

 Volt egy struktúra- de azt tönkretették. Azt szívjuk. Én voltam a gazdája annak a projectnek, ami arra akarta rávenni GYurcsányt és a szakstózervezeteket, hogy vezessük vissza az eredeti strukturát - az általános tagságot, a Munkáskamarűt segélyezési joggal, meg szoctörvények vétójogával, stb. MERT TUDTUK MI KÖVETKEZIK!!! Akkor senki nem volt hajlandó tárgyalni. Most meg nyávognak nyávognak... Bocs: de hiteltelenek

Béla Sógor Pali ! Kik ? Ha mondjuk el tudnád olvasni Marosán György Bizalmi című kis könyvecskéjét, sok mindent megtudhatsz a szakszervezetekről és azok működésének feltételeiről. De tagok nélkül nincs szakszervezet sem.

Pál Arady

Kedves József! Azt hiszem hiába fáradtam neked leírni hogy pontosan mi történt, és mi az oka annak hogy ma egy röhejes szakszervezetünk van - erő nélkül.A haladásról: tudo az okos ember néha hátranéz- különösen a nagy fordulók előtt- nehogy letiporja valami kamion.... így van ez a politikában, és az érdekképviseletekben is. Csak mellesleg jegyzem meg: az ami sz@r neked - nektek - mert "ósdi" "régi", ezek MA az álmaitok nyugati országaiban védik pontosan azok szerint a szabályok szerint a melósokat mint egykor itthon....

Pál Arady

 Béla! Marosán ebben a buliban nem játszik. Ő ennek a híve volt. Én meg - és a kizártak, kirugottak, lecsukottak - az ERDETI KAMARAI modell, az általános kamarai tagság híve vagyok. Nyugaton kiválóan működik!Ott mondaná meg Orbán (Vagy Gyurcsány- egal) hogy mennyi a bér! Ott a kamara közli-kijelenti, hogy ágazatonkénti és szakmai bontásban ennyit meg ennyit KELL fizetni, a munkaerőért. Aztán kicsit vitáznak az EGYETLEN féllel, aztán országos érvényű "kollektív szerződés"-be foglalják..Itt meg???? Lásd gaskó meg a többi diszvirág! meg a negyvenhétezres "szakszervezeti megállapodás.... Brrrr..

József Fiziker

Azzal nincs baj, hogy vannak,akik tudományos igénnyel kutatják a múltat.Ők dolgoznak ki recepteket, módszereket a mai kor problémáira. Ez ugye nem az egyszerű tagok dolga. Ezért van az nálunk, hogy napi politikai kérdéssé válnak olyan ügyek, melyben a történészek lennének illetékesek állástfoglalni. (Károlyi ügy, Horthy megítélése, stb..) Sok szakszervezeti tanulmányt is olvastam. Ma is vannak profik, akik ebből élnek.De a tagságot nem importálhatjuk. Magyarok vagyunk, az összes gyengeségünkkel együtt.A szoci ebből a szempontból tényleg izgalmas kérdés. A szakszervezetek szerepe akkor és most gyökeresen eltér egymástól.Meggyőződésem, hogy ma a bátorság hiányzik. Két nagy szervezet, a versenyszféra és a közszféra tagságának tömörítésére elegendő lenne.De nálunk. Munkástanácsnak hívott ,meg Orbánnak alányaló szakszervezetek soha nem lépik meg azt, ami kívánatos lenne.A régi szakszervezeti vagyonban elsütkéreznek egy pár évig. Hogy közben süllyedünk a ...-ban, az már nem érdekes számuk.

Béla Sógor

Látod Pali ! Így derülnek ki a dolgok. MSZDP-s vagy, de a szociáldemokrácia nagy öregjét, aki egyébként a szakszervezetekről is igencsak sokat tudott, megtagadod. Pedig százszor inkább őt kellene követni, még ha bizonyos elképzeléseit már meghaladta is az idő, mint P. Annát és társait. Ami pedig azt illeti, senki nem tud meggyőzni arról, hogy aktív és tettrekész tagság nélkül lehet jó szakszervezet.

Pál Arady

Józsi! ezt írod: "Meggyőződésem, hogy ma a bátorság hiányzik. Két nagy szervezet, a versenyszféra és a közszféra tagságának tömörítésére elegendő lenne."

 VALÓJÁBAN A JOG MEG A VAGYON hiányzik. Mind a kettőt elvették!!!

(gondolom amit nem lehet azt Te sem erőlteted - ennyit a jogról)

(gondolom nem szivesen sztrájkolnál egy hónapig, ha nem keresnél egy vasat sem. -ennyit meg a vagyonról)a pillanattól, hogy az első munkába lép.

Bérmegállapitási jog, a munka és a szociális tv.-k vonatkozásában pedig vétó és előterjesztési jog kella kamarának. EGYNEk ami elég erős lehet ahhoz hogy aaz irdatlan tőkével szembe tudjon szállni a munkavállalók kollektív érdekiért.

József Fiziker

Ausztriában tanulmányozhattam az érdekvédelmi modellt. Nem új, ha azt állítom, hogy nálunk nem értelmezhető.Üzemi Tanács cégen belül, szakszervezet munkahelyen kívül. Persze fontos a kamarák kötelező megléte.Még a nyugatról importált Üzemi Tanács sem hozta meg a kívánt eredményt. Sőt meggyőződésem ,hogy a hatalom ezzel is gyengítette a szakszervezeteket. Hiszen a jogkörök korlátozottakká váltak.Miközben a szociális párbeszéd csak látszatra működik itthon.

A múlt hónap 18.-án megrendezésre került a Balos találkozó!Igaz nagyon kis létszámban,de annál lelkesebben és nemzetközi kapcsolattal-egy német úrral- jöttünk össze Budapesten a Deák-téren.

Miután megállapítottuk,hogy többen nem leszünk,egy hangulatos ebéd mellett,jó szellemben elbeszélegettünk egymással.Mindegyikünk számára fontos volt e nap,igaz az agyunk egy srófra jár a szivünk meg baloldalon dobog,attól függetlenül jó volt személyesen találkozni egymással.

Az összejövetel célja nem is az volt,hogy egetverö dolgokat vitassunk meg,és megváltsuk a világot,vagy legalábbis Magyarországot,hanem az,hogy egy kellemes baráti beszéletést folytassunk.

Az ebédet elköltve elsétáltunk a Hösök Terére,majd a Keleti-pályaudvaron a késöbbi viszontlátas reményében öszinte szívvel elbúcsuztunk egymástól.

Remeljük a legközelebbi kétéves Balos találkozóra megtöbben jönnek el,ahol ismét egy-két órára együtt lehetünk!

Május első vasárnapja az édesanyáké, vagyis: ANYÁK NAPJA.

 http://youtu.be/bEGD1YSXEYk

 A SZÓ,  AMI  MINDANNYIUNKÉ  ...

Csodálatos szavaink vannak. Olyanok, melyeknek tartalmát csak nagyritkán gondoljuk végig, s valahogy mégis belénk ivódott. Velünk, bennünk van, meghatározza életminőségünket. Jelentőségüket mégis csak akkor éljük át, amikor hiányuktól szenvedünk. E szavak közé tartozik a szabadság, az egészség, s ha lehet megkülönböztetést tenni, azt mondhatjuk: első az egyenlők között a szó, mely mindannyiunké. Ami megnyugtat, vigasztal és erőt ad. S e legfelsőbb fokban mondható   - és érezhető -   szavunk:   ANYA.

Ez az a szó, ami a legnehezebben megmagyarázható dolgot-fogalmat jelenti. Ami egyszerre kézzelfogható és misztikus. Amelyik egy síkra helyezi az élet racionális és emocionális rétegeit. Hiszen:

,,... az anyákban van valami, ami alatta marad

és ami fölébe is emelkedik a józan észnek.

Az anyának ösztöne van. A teremtés

végtelen és kiszámíthatatlan

akarata él benne, az vezérli tetteit."

(Victor Hugo)

Az anya szerepe és helyzete az emberiség története során sokszor változott. Hosszú ideig tartotta magát a nézet (és a gyakorlat), hogy a nő hivatása a családi otthon boldogítása. Ez a felfogás a nőt a társadalmi életből kizárta, anyagilag, társadalmilag kiszolgáltatta. A férfi és a család szolgálójává degradálta. Helyét a főzőkanál és a mosásra váró pelenka mellett határozta meg.

E helyzet megváltoztatásáért született a feminista mozgalom. De minden mozgalomnál hatásosabbak azok az alkotások, melyeket nők, asszonyok hoztak létre. Hiszen vitathatatlanná teszik a nők képességeit, alkalmasságukat a tudományban, a művészetekben, s az élet bármely területén való részvételre.

Azonban mindez nem változtatja meg, csak erősíti, még tisztelendőbbé emeli azt a szerepkört, ami át nem adható, ami a nőnek kizárólagos sajátja, amit úgy hívnak: anyaság. S ami a megtartást és mindig megújulást is jelenti.

Nem véletlen, hogy az anyák napját éppen májusban ünnepeljük. Abban a hónapban, amely a természet   - téli álom utáni -   megújulását, újjászületését hozza.. Amikor a rügy fakad, virágba borulnak az éltető gyümölcsfák, s amikor elementáris pezsgés indul a természetben.

Köszöntjük, ünnepeljük az anyát, aki félelmetes fájdalmak között hozza világra gyermekét, ám amikor a gyermek első síró hangja fülébe csendül, a fájdalomról máris megfeledkezik. Testével táplálja, óvja, védi, s ha betegség, láz gyötri, mosolyba rejti aggodalmait. Fáradt kezével támogatja, tekintetével kíséri, szép szóval igazgatja lépteit, s az önzetlenség csodáját mutatja, amikor lazulnak az egymásrautaltság szálai. A gyermek boldogsága fontosabb. Érte virraszt, érte dolgozik, s mégsem adja fel önmagát: megkettőzi életét. A világ csodálatát kivívó tudós lesz, mint Marie Curie; országvezető, mint Indira Gandhi; káprázatos művész, mint Edit Piaf, Fischer Anni vagy Ella Fitzgerald; esetleg író, költő vagy  ,,csak"  szövőnő, aki három műszakban szövi a kelmét, s megfáradt lélekkel szövi a szálak közé álmait.

Mert mindenütt ott találjuk, ahol az életnek csírája sarjad, amely védelmet, gondozást igényel. Csak vele egész, vele kerek a világ...

Szükségünk van rá, ha örömünket szeretnénk megosztani, és vigasztaló szava nélkülözhetetlen, ha szívünket bánat szorítja.

S amikor napjainkat társadalmi gondok szorítják, amikor az infláció és a munkanélküliség okozta feszültség a családi kötelékek szálait   - mint alattomos rágcsáló a növények gyökerét -   szaggatja, akkor hárul az anyára a legnehezebb feladat. Meg kell találnia azt a keskeny mezsgyét, amelyen haladva a család átjuthat a krízises időszakon. És az anya   - természetfeletti erővel rendelkezik  ? -   megtalálja...

Amit tesz, természetesen teszi. Nem ágál, nem lázad, s elismerést sem vár.  ,,Érdemrendje"  -  gyermeke. Gyermeke, akinek sikereit saját sikereként is érzékeli, s csillogó szemmel büszkélkedik. S ha valamely lépését kudarc kíséri, vagy a gyermek fals útra téved, a kudarcban, szégyenben is osztozik  (átvállalná akár egészen is !),  de ragaszkodása   - működik az anyai ösztön ! -   egy percre sem szűnik...

Mindezt köszönjük meg neki azzal a szál virággal, amit május első vasárnapján átadunk jelezvén, hogy Ő nagyon fontos nekünk. Ez a szál virág beszéljen helyettünk, mert az anyai érzést   - nem létezik olyan empátia -   a maga teljességében férfi meg nem értheti. S ha mégis szólna szánk, a szavakat egy asszonytól, egy anyától kölcsönözzük. Szóljon hát helyettünk és nevünkben is Várnai Zseni.

Várnai Zseni

Gracchusok anyja

Ha eljönnének hozzám Róma hölgyei,

e büszke patrícius-asszonyok,

ha eljönnének bíboros ruhában

s megmutatnák fénylő ékeik:

a rubintot, mely hónyakuk díszíti,

a smaragdot, mely kezükön ragyog,

a gyöngyöket selyemhajukba szőve...

ha jönnének e fénylő asszonyok

és szánakozva dísztelen ruhámon,

rejtett ékeim gúnnyal kérdenék,

ha szánakozva dísztelen ruhámon,

rejtett gyöngyeim gúnnyal kérdenék:

Én besuhannék kis ágyasszobámba,

hol két kicsiny fiacskám szendereg,

halkan suhannék kis ágyasszobámba,

hol két fiam édesen szendereg

s én, büszke anyja az új Gracchusoknak,

e drága kincseket karomra véve,

szent gőggel állnék nagy Róma elébe:

- Ím lássátok az ékességeim !

1915

Nap mint nap látható hallható,hogy a szélsöjobb milyen módszereket alkalmaz,mit folytat,mit csinál.

Együttmüködni velük elvböl nem lehet,ez csak konzervatív jobboldallal alkalomadtán az ország érdekében szükségszerü.

Fellépjünk-e a szélsöjobb,a nyilt náci bagázzsal szemben,vagy egy módszerként ne is vegyük öket tudomásul?Ha nem is törödünk velük mégis itt vannak, köztünk élnek,együtt vagyunk velük.Bár az is igaz,ha szóra sem méltatjuk öket,az tán jobban bosszanatja ezen csoportokat.

Ha velük szemben kiállunk,és vitába bocsájtkozunk velük,de ide nem csak ezen emberek,hanem a "Nagy-Magyarországról" álmodozó polgártársaink ezreit értem,akik régi-Magyarország matricával furikáznak az utcán,rá kell ébreszteni öket,hogy mi magyarok egy csöpnyi nép vagyunk Európában.

Alkalomadtán akár keletröl akár nyugatról egy pillanat alatt gatyába rázhatnak minket,és helyreteszik a nagy magyarkodásunkat.Jobb ha mi Magyarok tisztában vagyunk,és megbecsüljük történelmünket,de nem hívalkodunk vele.Örüljünk,hogy Európa közepén vagyunk,és itt élünk.

A magyar történelemben sajnos negatív példa volt arra,hogy "jól odavágtak nekünk".Ez nem egyszer megtörtént országunkkal,mondhatni,megcsonkítottak minket.De ebböl inkább tanulni,kell,nem pedig a szélsöséges nemzeti,nacionalista eszméket szítani,és mint ahogy ez a kormány és a szélsöjobb teszi,ezt táplálni,és ezzel hivalkodni.

Ha ezt tesszük,ezzel sosem leszünk európaik.

Vagy tán ez a szelsöjobboldal célja?