Balos

A gyomrom egyfolytában forog attól a szünet nélküli hazugságáradattól, amellyel az mszp és az e-pm prominensei (a fideSS jól bevált módszereiből sokat tanulva) át akarják mosni az agyunkat, hogy elfelejtessék velünk azt a min. egy éve tartó, végtelenül álságos, sőt, egyenesen aljas manipulációt, amire okt. 23-án A TÖMEGEK EGYÉRTELMŰEN és EGYÖNTETŰEN NEM-et MONDTAK!

S mint látjuk, a magukat függetlennek (ellenzékinek) hirdető, ám hasonszőrű indíttatású médiák immár teljes felületükön csakis az ő piszkos propagandájuknak adnak teret – a látszatra sem adva már, hogy a két főmanipulátor és stábja porhintése ellenében megszólalhassanak, s az ellenérveiket kifejthessék azok is, akiket az előbbiek gátlástalanul kiszorítottak annak lehetőségéből, hogy az ország ügyeibe valamennyire is beleszólhassanak.

E médiák ezzel pedig – erősen kontraproduktív módon – éppen azt deklarálják, hogy kollaboráns pártfogoltjaik valójában mennyire a felsőközép és afeletti csoportok vircsaftjának szolgálatába szegődtek immár, nyilvánvalóan hamis lózungjaik mögé bújva! Az utóbbi években véghezvitt sunyi, ám jól érzékelhető műsorpolitikai iránymódosításaik sorozatát is számba véve, többé tehát ne dőljön be senki e politikai és tömegkommunikációs csapatok összeborulásának még akkor sem, ha itt-ott netán halovány gyenge kísérleteket tesznek még az ország sorsa felett sopánkodva kábítani minket, hogy ők csakis nekünk akarnak jót, s továbbra is a társadalmi igazságosság szószólói.

Mert dehogy!!!

Mint láthattuk, csípőből torolják meg, ha valaki szót emelni bátorkodik sumák ügyleteik ellen…

Annak pontos ismeretében, hogy az emberek többségének mennyire elegük van már e közel negyed százada tartó és rohamosan elmélyített cifranyomorúságból, tény, hogy az ilyen-olyan politikai erők közül sokan készséggel aposztrofálják magukat „baloldalinak”, de legalábbis „ellenzékinek”.

Pedig aki lát is, és nem csak néz, mint Rozi a moziban, az előtt világos a kép: a mai politikai palettán rendszerváltás óta egyetlen ilyen identitású formáció sem jelenhetett meg – csakis liberális, konzervatív, szélsőjobbos, ill. a most uralkodó, mindennemű ideológiát és morált nélkülöző maffiózó alakulatok nyerhettek teret közéletünkben és médiáikban!

Elsőként a mai mszp vált a baloldaliság árulójává még a korábbi rendszer utolsó éveiben, mikor néhány évnyi alattomos belső aknamunkát követően vezérkara az eredeti pártjukat szétverte, feloszlatta, a saját tagságát és az ország lakosságának többségét cserbenhagyva! És persze nem tartva igényt jogelődjük ideológiai irányvonalának történelmi örökségére – mindössze annak strukturális felépítményére, a pártkasszára ill. saját pozícióik további biztosítottságára…

Mint annak földbe döngölt, sorsukra hagyott és elnémított tanúi lehettünk, ezek az ún. „reformerek” ugyanolyan játszi könnyedséggel tették túl magukat az eszmei hűségen ugyanúgy, mint a népük szolgálatának kötelezettségén. S hogy újra emlékeztessek némileg mostani sértettségük deklarált fő elemére is, az előző jegyzetemben elősorolt hekkelési produkcióik sorába ez a húzásuk mint a legsikerültebb akciójuk sorolandó!!! 

Lám, mennyivel hasznosabb is volt számukra az új erőkkel kórusban gyalázni azt a rendszert, mely a vesztes háború következtében lepusztult hazánk újjáépítését levezényelte, s gazdaságát a külső viszonyok ellenére dinamikusan fejlesztetve egy olyan minden polgára számára élhető országot hozott létre, amihez hasonlót egyetlen a szoc. táboron belüli ország sem volt képes felmutatni. A színvonalát megközelíteni pedig talán soha nem fogjuk többé a kialakult új „elit” mindegyikét jellemző zsákmányszerző, és ezért a nép életminőségének nem hogy az akkori nívóra történő visszaállítását, de valójában még a minimális javítását sem szándékozó mentalitása miatt!!!

Az odáig tiszta sor, hogy a nálunk meghonosított gyakorlat szerinti „szociális piacgazdaság” (vadkapitalizmus) elkötelezett hívei bármely aljas eszközt igénybe vesznek azért, hogy akaratukat maximálisan érvényesíthessék a népükkel szemben, de mi jogon papol ezek után bármiféle baloldaliságról egyetlen párt is e hazában, élükön az mszp-vel, amikor pedig a többiekkel karöltve eszmei és történelmi örökségük totális megtagadásával, nyíltszíni történelemhamisításukkal, de még a munkásmozgalmi jelképeiknek a fasisztákéival azonos szinten minősítésével is az ellentábor szekerét tolják már évtizedek óta?!!!

Szemrebbenés nélkül hazudják továbbá, hogy az a rendszer élte fel a jövőt, noha az ország adósságállománya elenyésző töredéke volt csupán az utánuk jövők által felhalmozottnak?! Nem beszélve arról, hogy az akkoriban felvett hitel az utolsó vasig az ország gazdasági potenciáljának növelését szolgálta – amit azóta a sárga földig sikerrel lepusztított és kialmolt alólunk e bélpoklos népmegváltó garnitúra: nyomorba taszítva ezzel az országot, s egyenesen földönfutóvá vagy hazájában hontalanná téve lakossága döntő hányadát!!!

Tett-e, vagy legalább szólt-e „balról” közülük egy is azért, hogy ezt a zuhanórepülést legalább valamelyest fékezni próbálja végre, míg a mostani újabb választási kampány rá nem szorította őket erre, ha még meg akarják őrizni egyáltalán az egyéni pozícióikat?!

Ugyan már!!!

Ahhoz némi önmérsékletet nekik is tanúsítaniuk kellett volna már kezdetektől… Vagy legalább akkor határozottan fellépni a haza védelmében, mikor látva látták igen gyenge lábakon álló köztársasági rendszere és az emberi jogok összességének következetes felszámolását.

Csakhogy ők sem azért dolgoztak oly eltökélten az előző rendszer leamortizálásán, hogy aztán kimaradjanak az osztozkodásból!

Ám (mint mondják) az emlékezet véges. Az emberi gyarlóság viszont mert végtelen, így erre nyugodtan építhetnek… Mindössze azt kell szónokolni a népnek, amit hallani akar: hogy csakis ők képesek kimenekíteni minket a gonosz karmai közül – amennyiben megkapják hozzá újra a felhatalmazást!

Arról viszont már nem regélnek, ezt mégis mi módon gondolják azok törvényei, ill. intézményi- és káderrendszerük felszámolása nélkül, hiszen azzal ámítanak minket szünet nélkül, hogy a demokratizmus szabályai szerint ez kivitelezhetetlen! Szerintük ti. míg abszolút rendjén való, hogy ne mondjam: jogszerű volt részükről az államrendünk szétverése, a diktatúrájuk és állami maffiahálózatuk kiépítése a törvényeink kijátszásával, addig ezek semmissé tétele már komoly alkotmányossági „aggályokat” vethet fel egy dem. jogállamban!!!

Magyarul: A DIKTATÚRA ÖSSZES KIÉPÍTETT ELEMÉT LEGALIZÁLNI SZÁNDÉKOZNAK, HOGY AZTÁN AZOKRA ÉPÍTVE IDŐVEL A SAJÁT TOTÁLIS RENDSZERÜKET KIALAKÍTHASSÁK – IMMÁR VALÓBAN VÉGÉRVÉNYESEN GRÁNITBA VÉSVE ABSZURD JÖVŐNKET IS!!!

Az eszem is megáll…

Emiatt nem akaródzik nekik tudomásul venniük a népakaratot, hogy ha már nem is balos úton, de nehogy legalább kicsit is tisztességesebb feltételek mellett kényszerüljenek netán valaha is ügyködni, ha megint sikerülne hatalomba kerülniük!

És ezért választotta egyedüli szövetségesének az mszp az „együtt”-nek csúfolt színtársulatot, melyről nagyon hamar kiderült, hogy a legkevésbé sem a diktatúra felszámolására törekszenek: aVALÓDI CÉLJUK EGY NAGYKOALÍCIÓ LÉTREHOZÁSA VOLT MÁR A MEGALAKULÁSUK ELSŐ PILLANATÁTÓL!!!

Nem tudom, hogy az mszp vezérkara felismerte-e ezt a törekvésüket, s abban bízva döntöttek a velük való közösködés mellett, mert remélték, hogy így képesek lesznek kezdeti népszerűségüket esetleg a saját malmukra terelni…

Az viszont, hogy mert a lakosság nagyon hamar ráébredt a hamis szólamok mögötti valóságra, ezért igen gyorsan kámforrá vált bennük a lelkesedés, ám az mszp nem véve erről tudomást mégis egyedül őket favorizálta akár aránytalan osztozkodás árán is, nyilvánvalóvá tette az ő hátsó indítékaikat is! Mégpedig azt, hogy olyan szövetségeseket egyáltalán nem akarnak maguk mögött tudni, mely egy tisztább viszonyokra épített társadalom kialakítását komolyan gondolja, s ezzel az ő „mozgásterüket” szűkítené a jövőben! Akkor inkább már Bajnai a nagykoalíciós törekvéseivel – hátha bejön neki, és általuk ők is átmenthetik magukat még néhány évre…

Mert ha valakik, hát ők aztán nyilván tökéletesen tisztában voltak azzal mindvégig, hogy még valóban teljes összefogás esetén is mennyire nehéz vállalkozás a fideSS állami maffiahálózatának legyőzése az általuk kialakított választási rendszabályok alapján!!!

Hát még úgy, hogy egyetlen porcikájuk sem vágyik a teljes ellenzéki összefogás létrehozására, ezért – mint láthattuk – annak meghiúsításáért minden praktikát elkövettek!

Amint tegnap este is láthattuk, hallhattuk a Szabad szemmel adásában e két politikai antitálentumtól, még ők vannak felháborodva azért, mert a tömegek végre a képükbe kiabálták: tudják, miben sántikáltak ellenük, s követelték tőlük, hogy végre értük szálljanak ringbe Orbán ellen, ne csupán saját ambícióik beteljesítéséért!!!

Ám mit ad Isten: ezek után Bajnai (mintha mi sem történt volna) szajkózza tovább az „önzetlenség” jegyében a közös ellenzéki fellépés fontosságát, miközben ember nincs, aki ne tudná, miként vezette orránál fogva és verte át úgy a mamlasz „nagytesóját”, mint kezdetben a lakosság elég jelentős hányadát is a csúsztatásaival azért, hogy első számú várományosa lehessen a min.elnöki széknek! Miféle megveszekedett önhittség lehet az, ami miatt még ez is felfért a képére?!

Vagy ugyanígy a Mesterházy kisinasunk által előadott kinyilatkoztatáshoz a kormányváltó erejükről, miközben éppen ők voltak, akik azt egyszer s mindenkorra aláaknázták több hónapos kemény küzdelemmel a saját ambícióik kikényszerítéséért?!

Tényleg ennyire képtelenek belátni, hogy NEM VAGYUNK ANNYIRA HÜLYÉK, MINT AZT ŐK HISZIK, v. CSAK REMÉLIK?!!!

Mikor lesznek végre hajlandóak felfogni, menyire elege van belőlük már a tagságuknak is – hát még az embereknek, akik legalább őszinte szóra, valamicskét elfogadhatóbb, előre belátható viszonyokra vágynak, ezért immár nem csak kérik, de teljes joggal harsányan skandálva követelik is a politikai élet szereplőitől sorsuk jobbra fordítását! Bár az Egyetem téren mindössze néhány tízezren voltak csupán, de az országban milliók gondolják ugyanígy, mert a nevezett urak végérvényesen eljátszották már a bizalmukat! Ideje eltűnniük tehát a süllyesztőben és hagyni azokat előre lépni, akik nem megvezetni akarják őket, hanem azt mondják, amit tenni akarnak, bármilyen irány legyen is, amit menekülési útként számukra felkínálnak…

Számtalanszor leszögeztem már: nem vagyok egyetlen formáció pártkatonája sem, alapból humanista beállítottságom miatt mégis egyedül a balos értékrendet vagyok hajlandó fenntartások nélkül támogatni, noha belátom azt is, hogy a külső feltételek következtében most nem lehet más utunk, mint a piacgazdasági alapszabályok keretei között boldogulni.

Ám abszolút nem mindegy, hogy e játékszabályokat kik és miként adaptálják hazai viszonyainkra, megszabva általuk, hogy az ország lakosságának többsége számára miféle létfeltételek biztosítottak! 

Kényszerűen mind megtanultuk ezért felismerni és megbecsülni a kommunikációs szemfényvesztés áradatában az igaz szavakat s azokat a tiszta szándékú politikusokat, akik álljanak bármely szekértábor élvonalában, valóban közéleti viszonyaink megtisztulását tűzték ki célul. Ezért vagyok kész kívülállóként is régóta már támogatni és segíteni az ő törekvéseiket abban a meggyőződésben, hogy a jövőben is állni fogják a szavukat ugyanazzal az elkötelezettséggel és következetességgel, amit mindig is hirdettek, s amelytől eltéríteni még veszésre álló pozícióikban sem hagyták magukat!

Annál is inkább, mert mint látjuk, A HITELÜKET VESZTETTEK IDEJÉNEK BEFELLEGZETT – RÁJUK NINCS MÁR TÖBB IDŐNK!!!

Eztán tehát Gyurcsány, Kuncze, Bokros, Schmuck, Vajnai, stb., stb. nem lehetnek többé kiszorított mellékszereplői, csakis főalakjai a választási együttműködés megteremtésének!

Bajnai tegnap mérges volt…

Engem pedig már tavaly óta majd szétvetett a tehetetlen düh, ahogy naponta mind nyilvánvalóbbá vált előttem, hogyan fogják Mesterházyval közösen szétrobbantani az ellenzék táborát. Iszonyúan sok idő ment veszendőbe, mire a lakosság többsége is felismerte, miféle cinkelt kártyákkal játszanak, sorozatosan tromfolva meg az esélyünket, hogy szabadulhassunk a 2/3 poklából. Most mégis hálás vagyok a sorsnak, hogy tehetségtelenségük és helyzetfelismerési képtelenségük következtében annyira leleplezték már önmagukat, hogy valahára a fanatikusaik szeme is felnyílt mára, így MARADT MÉG NÉHÁNY HÓNAPUNK EGY VALÓBAN A DIKTATÚRA FELSZÁMOLÁSÁRA LÉTREHOZANDÓ ELLENZÉKI VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG KIALAKÍTÁSÁRA, MELY A LEGCSEKÉLYEBB MÉRTÉKŰ MEGALKUVÁSRA SEM HAJLANDÓ ORBÁNNAL ILL. REZSIMJE KISZOLGÁLÓIVAL SZEMBEN.

És mi mind együtt megcsináljuk majd a rendszerváltást legkésőbb 14-ben, mert egyszer már mi is ÉLNI AKARUNK!!!

Legyen bármely lehangoló, e jeles (és jobb sorsra érdemes) napon én nem ünnepelni, csak siratni tudom a hazai kultúra helyzetét, mely immár minden nagyszerű értékét megtagadva egy moráisan torzó, nagybeteg hatalom politikai agymosodájává silányult.

Ezt a mélysötét irányzatot szolgálják a Wass Albertek, Tormay Cecilek, vagy mai zászlóvivőik: a Feketék, Kerényik, Vidnyánszkyk – és még hosszasan sorolhatnám a névsorát azoknak, akik bagóért eladva a lelküket egy otromba és végtelenül aljas szándék ministránsaivá züllesztették önmagukat, segítve annak emészthetővé tételét a bugrisok számára a nemzeti giccs maszlagával leöntve.

Ezért zajlanak annyira sietősen a színházaink, kulturális intézményeink őrségváltásai, centralizációi, (amelyektől minden jobb érzésű lélek nagy ívben távol tartja magát), továbbá a lázas térfelújítások, a turul, Horthy és ma már fasiszta barátaink vendégeskedésének is emléket állító „igen nívós” és „örökbecsű” szoborkompozíciók! S a magam részéről ide sorolnám még a mindezeket nagyságrendekkel überelő stadionépítési elszántságot is, hiszen a sport- helyesebben focikultúra fejlesztése központi szívügye „kedves vezetőnknek” ill. lepénylesői népes táborának!!!

No, de mit is várhatunk egy olyan elkötelezetten szabadságharcos, rettenthetetlen hadúrtól, akinek kulturális igénye a repipáholyokban köpködött szotyihéj élvezetében maximálisan ki is elégül? Vágyálmai netovábbja pedig beírni nevét az újkori Olimpiák történetébe azzal, hogy magyarországi megrendezhetőségének feltételeit megteremti – még ha bele gebedünk is!!!

Mi sem természetesebb tehát, hogy e gigászi feladatok közepette lazán megfelejtkeznek Konrád Györgyről, Kertész Imrét németnek vélik, és nem tűnik fel nekik, hogy névrokonának a világ túlsó végébe kell menekülnie, ha még életben akar maradni, miután szót emelni bátorkodott egyre különösebb mentalitásunk ellen? Az meg csak jogos, nemdebár, hogy felháborodnak a kritikus hangvétel miatt, mikor pedig oly elszántan építik ez újfajta, igaz magyar nemzeti kultúra szemet kápráztató s lelkeket gyönyörködtető fellegvárait?!

Hogy azokba kik kaphatnak bebocsátást, az kérem, már más lapra tartozik…

Én pedig (a mezítlábas, egyszerű honpolgár) NYENYI ide vagy oda, nem kevés irígységgel adózok e napon pl. francia kultúrpolitika nagymestereinek, akik hazájukat azzal tették igazán naggyá, hogy befogadták és támogatják a világ bármely részéről érkezők mindenféle kulturális irányzatának követeit – általuk is gazdagítva a világot s a saját kulturális életüket…

No, de mi…!

Mi az unortodoxia szent szellemében kurucos eltökéltséggel már évek óta egyre fokozottabb lendülettel csakazértis új utakat törünk, mert majd megmutatjuk ám a világnak…!

A kapukat pedig jóóóóóól bezárjuk magunkra, nehogy megzavarják kívülről áldásos ügyködéseink!

Csakhogy van ám itt a fészen – és az emlékeinkben is még – egy oldal, amely megidéz és így életben tart egy letűnt korszakot, amely oktatási rendszerével milliók számára tette lehetővé kivétel nélkül a felemelkedés, s ezzel a nyomorból egy polgári szintre emelkedés esélyét abban a meggyőződésben, hogy minden emberben ott van valamiféle tehetség, s ezek többségének teret érdemes adni…

Mert van, ki a művészetek valamely ágában, más a tudományok területén vagy akár a kétkezi szakmák valamelyikében rendelkezik olyan készségekkel, melyek ezt az országot gazdagítva olyan nívóra emelik, amire méltán büszkék lehetünk!

Az „átkos” oldalon sorra tűnnek elő az ő nagyszerű produktumaik emlékei, legyen szó a kor hétköznapi vívmányairól, élményeiről, vagy olyan világraszóló érdemeket felmutatott művészeinkről és alkotásaikról, alakításaikról, amelyek SOHA KI NEM MOSHATÓAK A KOLLEKTÍV EMLÉKEZETBŐL – A LELKÜNKBŐL!!!

S nézegetve e csodálatos mementóit a múltunknak, összeszorul a szívem, hogy a mai nemzeti nevelési agyrém áldozataként mennyi tehetség vész kárba megint azért, hogy egy elmebeteg és bélpoklos rezsim örök időkre bebetonozhassa magát!

Nos, ők voltak azok a szociopata hajlamokkal bíró, ám iszonyúan sunyi „tehetségeink”, akiknek bűn volt megnyitni a lehetőségek kapuit, hogy aztán teljes erejükkel rászabadulva e gyanútlan társadalomra, az országot és lakosságát terror alatt tarthassák, megérdemelt jussukból kiforgathassák és a végsőkig megnyomoríthassák!!!

Ha e napon én valamit is jó szívvel ünnepelni tudok még, akkor az AZ a tehetség, kitartás, áldozatkészség és erkölcsi tartás, aminek egykor tanúbizonyságát adta e nép, kitermelve magából celebek és antitálentum seggnyalók helyett az igazi nagyságok ezreit, akik viszonzásul olyan kulturális értékeket tettek le egykor az ország asztalára, melyek máig hatni képesek, és segíteni tudnak minket erkölcsiségünk, emberi tartásunk megőrzésében még a mai abszurd viszonyok között is!

EZÉRT ÉN ŐSZINTE HÁLÁVAL ÉS KÖSZÖNETTEL HAJTOM MEG FEJEMET MIND E NAGYSZERŰ NÉVTELEN ÉS HÍRNEVES ELŐDEINKNEK ELŐTT!!!

Nem tudom, ti miként vélekedtek az ellenzéki „felsőbb” körök részéről is már napirenden tapasztalható kiszólásokról, melyekkel rendszeresen alázzák az istenadta népet: a sötétfejűségünk számlájára írva saját impotenciájukat, azaz minket téve felelőssé önnön kétkulacsosságuk sikertelenségéért!

Ugyanígy félelmetes és hihetetlenül veszélyes perspektívának tartom azt is, hogy ma már semmi becsülete nincs az ő köreikben sem az értékteremtő munkának, s ezáltal ezen értékek létrehozóinak sem! Ahogy a munkás értelmiség ill. az idősebb generációk élettapasztalatait is annullálta a jelenlegi "elit", mely ezt az állapotot még azzal is erősíteni igyekszik, hogy minden módon tudatlanságra, ezzel pedig véglegesített kiszolgáltatottságra igyekszik ítélni az újabb generációkat!!!

Még ha igaz is, hogy ők hazánk társadalmi, gazdasági és morális mélyrepülése, valamint a negyedszázada tartó történelemhamisító agymosás következtében már elpuhult anyaszomorítókká lettek, ez a legkevésbé sem kizárólag az ő bűnük... Mert hiszen azt ők pontosan érzékelik, hogy milyen sorsra ítéltettek, így más önvédelmi eszközük nem lévén, úgy gondolják: nincs is semmi értelme törniük magukat azért, hogy nyomorszinten vegetálhassák végig az életüket!

Engem a végtelenségig irritál, ahogy a mai (gyáva és immár nyíltan hangoztatva abszolút kollaboráns) úgynevezett "humán értelmiség" leuralta abszolút torz értelmezésű liberális világlátásával, azaz teljesen abszurd ideológiai maszlagjával az országot! A többségük értelmezésében ti. a szabadelvűség annyiban merült ki a rendszerváltás óta egyre markánsabban, hogy nekik odafent mindet szabad – mindenki másnak pedig kuss!!!

Eközben pedig mást sem láthatunk és hallhatunk tőlük, mint hogy szünet nélkül és szégyentelenül marakszanak a mind szűkösebbre szabott koncért, a legkevésbé sem izgatva magukat azon, hogy ez mennyire visszataszító, miiként járatják le önmagukat ezzel, v. hogy mi lesz e szerencsétlen, kicsiny országgal?!

Arra viszont gondosan ügyelnek, hogy más hangok ne juthassanak el a pórnéphez -  és csakis önmaguk piedesztára emelve, minden lehetséges módon folyamatosan alázzák azt a népet, amelynek egyedül hivatott vezéreinek kiáltották ki önmagukat azon hazug állítás ürügyén, hogy következetesen gondolkodásra képteleneknek, újabban pedig már egyenesen analfabétának minősítik a hétköznapi kisembereket! Pedig azok korántsem annyira ostobák, mint akik ezt feltételezik v. állítják róluk, csak mert nem hajlandóak hagyni magukat behúzni a csőbe, kikaparva NEKIK a forró gesztenyét!!!

Fel nem foghatom, ezek után, hogy vérlázító önhittségük s minden nyilvánvaló álságosságuk ellenére milyen alapon várják el, hogy trónra emelje őket az istenadta nép...?!

Nem tudom azt sem, miféle világ lesz itt a közeljövőben, de bármi legyen is a választás kimenetele, abban biztos vagyok, hogy ennek a népnek s a fiataloknak mindenképpen tragikusak a kilátásai!!!

Mi pedig tehetetlenek vagyunk ennek kivédésére, annyira atomjaira porlasztották és egymással szembe fordították már az ország lakosságát. 

Pedig iszonyúan nehéz végignézni és tudomásul venni e hajdan virágzó és békés, biztonságot nyújtó kicsiny ország totális lepusztítását!!! :/

Kéccer vót mese…

Eccer vót, HUN nem vót – szóval (hogy szavam ne feleggyem),

Vót eccer valahó egy maszatos, füstös kis legényke,

Kinek mán zsenge gyermekként messzire világolt

Igen csavarintos, fényes-nagy elméje…

Gondóták is rögvest meglepett szüléi:

Ez a virgonc lurkó majdan valamire – tán sokra is viheti!

Gongyukat, dógukat mind meghányták-vetették,

S döntöttek is végül: úttyára engedték…

Rászabadult így hát a széles-nagy világra,

Bandukolt is vígan: vót néki mecénása!

Sok bölcs tudománnyal csiszoltatta eszét –

Ki gondolta vóna, hogy’ megisszuk levét…?!

Vezíre lett hamar a megváltó seregnek:

Hirdetett kóbászból kerítést szájtáti népének…

Fel is sorakoztak mögötte serényen,

S lett országa immár – hol tobzódott keményen…

Kiebrudalták akkó, mennyen csak dógára!

Ám fel nem adta könnyen: mán vágyott királságra…

S mert királylyányka nem vót sehun a vidéken,

Kifundálta azt is, célba majd mint érjen…

Régi mende-monda: legjobb a zavaros –

Hát keverte is bőszen, hadd legyen takaros!

Uszított egymásnak tespedő lelkeket,

S aratott másodra fényes-nagy győzelmet…

Hogy honnan indút egykó, el percig se feledte:

Vajda-törvényekkel jól lábát megvetette.

Putri-szegénységbe vissza mán nem vágyna,

Így ácsingózik egyre a szent koronára!

De udvarnép is kell ám, s tehetős, nem csóró,

Hát tarol az úthenger – nem marad hírmondó,

A jóisten általa kinek és mit adott –

Akitől meg elvett, annak oszt’ jónapot!

Ha annyira kévánós, mért ne kapná meg mán

A Duna jegén – mongyuk: augusztus 20-án?!

Bőgatyás seregének élén: vitézi pitykésen,

Hisz’ mán úgy szeretnénk látni mi is

                                                        …mindüket MENTÉBEN !!!