Balos

 25 éve fiatalok voltunk.

 Ma öregek vagyunk.

 

25 éve szocializmus volt.

 Ma kapitalizmus van.

 

 25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk

 Ma a Kínát szeretnénk szövetségesnek.

 

 25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ülnek.

 Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek.

 

 25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder (miniszterhelyettes,

stb.) volt.

 Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél jó káderek (miniszter,

jegybank elnök, stb.).

 

 25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének

politikai munkatársa volt.

 Ma komcsi gyűlölő házelnök.

 

 25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak.

 Ma a politikusok jól fizetett naplopók. (Orbán első tétele: Csak az

én komcsim a jó komcsi.

 

25 éve hangulatjelentést készített az MSZMP.

 Ma Kubatov listát a FIDESZ.

 

 25 éve volt május elsejei felvonulás.

 Ma van márciusi, októberi tömeggyűlés az Astoriánál, a Kossuth

téren.

 

25 éve Kádár a sakkot támogatta.

Ma Orbán a focit.

 

25 éve reform kommunisták voltak.

Ma fülkeforradalmárok vannak.

 

25 éve senki sem lehetett milliárdos, de mindenkinek szerény

elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt.

 Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd.

 

25 éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson

oktatásra, egészségügyre, a Te és a mi jólétünkre.

Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát.

 

 25 éve megbecsülték a tisztességes munkát.

 Ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.

 

25 éve a munkásembernek becsülete volt.

Ma annak a kevésnek, aki még meg maradt, másodosztályú polgár saját

hazájában.

 

25 éve mindenki dolgozhatott, aki akart. Gyáron belül volt

munkanélküliség. Nem volt szabadidő tüntetgetni.

Ma az országon belül van munkanélküliség, hivatalosan 400 ezer

embernek nincs munkája, nem hivatalosan egy milliónak. 25 év alatt másfél

millió munkahelyet tettek tönkre, de egyet se pótoltak. Van szabadidő, hogy

a forradalmárok elfoglalják a TV székházát.

 

25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt.

Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek

kezében van. A magyar gyárakat bezárták, vagy privatizálták, jellemzően a

külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a

konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták,

bezárták, dolgozóit az utcára tették.

 

25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar.

Ma multik vannak.

 

Volt Ganz Hajó gyár, Láng Gépgyár, Tungsram, Rico, Pannónia Szőrme.

Ma bankok és bevásárlóközpontok vannak a Váci uton.

 

25 éve volt önálló nemzeti termelés, önálló tudományos háttérrel.

Ma a külföldi cégek összeszerelő üzemei jelentik az ipart.

 

25 éve volt magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM, a

Gamma. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a

Rába, a FÉG, a Danuvia.

 

Ma van fegyver a feketepiacon.

 

25 éve a magyar ruházati iparnak olyan gyárai voltak, mint a

Goldberger, a Panyova, a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg, a Keltex.

Ma ruházati ipar nincs, de van kínai termék.

 

25 éve volt magyar cipőipar. Martfűi termék nemzetközileg elismert

volt.

Ma nem gyártunk magyar cipőt.

 

25 éve a magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ

élvonalában volt. Szovjetuniótól, USA-ig

Ma nincs, felszámol­ták, hogy helyébe a német, svéd és más használt

buszok jöjjenek.

 

25 éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának.

Ma kínai piac van a helyén.

 

25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.

 Ma kis kft-k vannak a helyén.

 

25 éve az ország vezetése a magyar gazdaságot támogatta.

Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki. Magyarországon -

bármivel is foglalkozik - a multi támogatást és adókedvezményt kap. Mára ez

utóbbi összege eléri a százmilliárd forintot. A kis- és középvállalkozó, az

őstermelő nem kap semmit, sőt: olyan adókkal sújtják, hogy ne érje meg

Magyarországon termelnie, dolgoznia. A multik környezetében a magyar kis- és

középvállalkozások teljesen ellehetetlenednek, hiszen őket adók sújtják, a

multit pedig adókedvezménnyel támogatják. 2007-ben 100 ezer magyar

vállalkozás ment tönkre.

 

25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni

attól, hogy lekapcsolják a villanyt vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk

kifizetni.

Ma a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek

nem tudják kifizetni a rezsit: csak idén 700 000 embertől vonnak 30%-ot a

fizetésükből köztartozás miatt.

 

25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát.

Ma alig százezren dolgoznak itt. 25 évvel ezelőtti mezőgazdasági

termelésnek most csak egyharmadát termeljük.

 

25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot,

mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádud­var.

Ma ez már a múlt.

 

25 éve hazánkban 8,7 millió sertést tenyésztettek.

Ma ebből csak 4,1 millió maradt.

 

25 éve szövetkezetek, állami gazdaságok művelték meg a földet az ott

élők érdekében.

Ma magánvállalatok dolgoztatnak külföldi bérmunkásokkal.

 

25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű.

Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és

allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.

 

25 éve mi láttuk el gabonával, almával, borral, csirkével a külföldi

országokat.

Ma a külföldnek nem kell a magyar mezőgazdaság terméke, de tele

vannak az áruházak nyugat európai lejárt határidejű termékekkel.

 

25 évvel ezelőtt majdnem kétszer annyi húst ettünk, mint ma. Nem

csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert

volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá, bár ma azzal riogatnak, hogy

ez egészségtelen.

Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű külföldi

húst eszünk. Fogyókúrázunk, mert nincs pénz kajára.

 

25 éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni.

Ma sokszor 13-15 óra is kevés.

 

25 éve miénk volt Magyarország.

Ma a külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. (Vásárhelyiek

figyelmébe: Hódgép, Metripond, Hódiköt, Alföldi Porcelángyár. A termékekre

az volt ráírva, hogy: Made in Hungary - pedig el voltunk nyomva...! Ma a

kevés magyar termékre, ami még van rá van írva Made in CE - pedig szabadok

vagyunk.)

 

25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak.

 Ma 130 milliárddal tartozunk.

 

25 éve, gazdálkodtak a hitelekből.

Ma ellopják.

 

25 éve tudtad, hogy hol a pénz! Százezer számra épültek lakótelepi

lakások. Itt volt a pénz, tudtuk, hogy hol van.

Ma hol ez a pénz? Hol vannak a magyar üzemek? Hol építenek szociális

bérlakást? Hol adják olcsón a kenyeret?

 

25 éve még kórházakat, iskolákat építettek, hogy az egészségügy és

az oktatás mindenki számára elérhető legyen.

Ma már bezártak több mint 300 iskolát, bezártak több száz rendelőt

és több kórházat. Elmebetegek gyógyítása megszűnt. Sokaknak negyven

kilométert kell utazni a "központi" kórházig. Nem csoda, hogy a halálozási

arányban és várható élettartamban is az EU-20-ak közül a legrosszabb ötben

vagyunk.

 

25 éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj?

Ma az számít, hogy mennyi pénzed van.

 

25 éve a beteg minden körülmények között kapott ellátást.

Ma már ingatlanspekuláció miatt bezárták a "Lipótmezőt", azt az

országos pszichiátriai intézményt, amely Mária Terézia óta jól működött,

ahol olyan betegek is éltek, akik nem tudtak gondoskodni magukról, s esetleg

ön- vagy közveszélyessé válhattak volna gyógyszeres kezelés nélkül. Ma több

százan bukkannak fel hajléktalan szállókon, s legalább ennyien nem igénylik

gyógyszereiket - védelem és kezelés nélkül mi lesz velük?

 

25 éve nem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk

magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást.

Ma sem vagyunk gazdagok, és egyre ritkábban engedhetjük meg

magunknak az üdülést, az éttermet, a szórakozást, vagy az egyik, vagy a

másik, de gyakrabban egyik se.

 

25 éve nem kellett adót fizetnünk.

Ma - ha csak egy kicsit is jobban keresünk az átlagnál - a fizetés

egy részét elviszi az állam. Mit kaptunk cserébe? Bezárt kórházakat,

lezüllesztett oktatási rendszert, bezárt vasútvonalakat, megfizethetetlen

közlekedési díjakat.

 

25 éve senki nem éhezett Magyarországon.

Ma az ENSZ óvatos becslései szerint is legalább 200 ezer ember,

ebből mintegy 20 ezer gyerek éhezik hazánkban. További 100 ezer gyerek pedig

jó esetben krumplihoz és zsíros kenyérhez jut a polgármesteri hivatalok

segítségével (ebben élenjár Rogán Tóni).

 

25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Gyári üdülőkbe.

Ma a családok 59 százaléka nem megy nyaralni. A gyári üdülőket

privatizálták.

 

25 éve háromévente nyugatra utazhattál, volt miből.

Ma állandóan utazhatnál, de nincs miből.

 

25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést

jelentett.

Ma éhezést, társadalmi kitaszítottságot. Mit lehet megvenni az

öregségi nyugdíj minimális összegéből, 28500 Ft-ból? Ételt keveset, rezsit

fizetni lehetetlen, gyógyszert meg szedjenek a gazdagok. Nyugdíjasokból

nyuggerek lettek.

 

25 éve gyakorlatilag minden magyar állampolgár részesült a

társadalombiztosításban.

Ma ezrek esnek ki a társadalombiztosításból, így megfosztják őket az

egészségügyi ellátástól.

 

25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit

nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül.

Ma Magyarországon 85-90 ezer hajléktalan él, s évente több mint 2000

lakást árvereznek el. A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta

árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében,

de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.

 

25 éve a cigány is dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!

Ma szociális segélyért áll sorba, dolgozni meg már elfelejtett.

 

25 éve a bölcsődei és óvodai elhelyezés mindenkinek járt.

Ma a gyerek születése előtt kérelmezni kell a felvételt. Ha nem,

marad a magánóvoda, gyermekenként 70 ezer Ft-tól havonta.

 

25 éve a fiatalok mertek családot alapítani, mert tudták, hogy lesz

munkájuk, lakásuk.

Ma gyakran azt sem tudják, hogy holnap miből vesznek kenyeret, és

lesz-e tető a fejük felett. Ezért összeállnak, mint lovak az esőben. A

tendenciát jól mutatja: az átlagos életkor az első házasságkor 1990-ben még

22 év volt, 2007-re már 27 évre emelkedett és lassan 30 fölé emelkedik.

 

 25 éve több mint tíz millióan voltunk.

 Ma 10 millió alá süllyedt Magyarország lélekszáma.

 

25 éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott,

családot alapíthatott.

 Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni.

 

25 éve sem volt könnyű lakáshoz jutni, de a fiatalok többsége

sokszor hosszú idő után, de az állam segítségével megoldotta. Az új lakások

jelentős része panellakás volt, amit "kiutaltak".

Ma nem épülnek állami lakások, a fiatalok fizetésük felét albérletre

költik, s saját lakás vásárlásakor évtizedekre eladósodnak, gyakran

devizában. Épülnek üresen álló, a fiatalok számára megfizethetetlen

lakóparkok.

 

25 éve a társadalmi és gazdasági igények szerint korlátozott volt a

felsőoktatásban tanulók száma, de aki tanulni akart és tehetséges volt az

tanulhatott. Tandíj nem volt, a kollégium költségei megfizethetőek voltak.

Ma mindenki tanulhat, akinek pénze van, még akkor is, ha hat ökör,

akkor is, ha a leendő tudására a társadalomnak nincs is szüksége. Sok

helyütt tandíj van, egyre drágább a tankönyv, a diákok albérlete és utazása.

 

25 éve volt társadalmi ösztöndíj, és a diplomásokra munkahely várt.

Ma van diákhitel, amivel a jövő eladósodik. És várja a diplomásokat

a munkanélküliség.

 

25 éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók.

Ma körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét

munkanélküliként.

 

25 éve a gyerekek nagy része sportolt. A sportklubok ingyen

biztosították a felszerelést, a pályát, az edzőt és a tagdíj jelképes volt.

Ma csak az sportol, akinek a szülei megengedhetik a drága tagsági

díjat és felszerelést.

 

25 éve volt iskolai sport, olcsó tömegsport, és ennek következtében

jó eredményeket értünk el a világversenyeken.

Ma nincs iskolai sport, alig van megfizethető tömegsport. 1988-ban,

a szöuli olimpián hazánk 11 aranyérmet szerzett, 2008-ban Pekingben már csak

hármat.

 

25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba.

Ma nem kell vízum, de csak az tud utazni, akinek pénze van. Neked

van pénzed utazni?

 

25 évvel ezelőtt rend volt. Éjjel bátran sétálhattál. Tudtad, hogy

mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt

az állam.

Ma félsz éjjel kimenni az utcára, félted vagyonkádat. A rendőr nem

áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!!

 

25 éve mindenki beszart a rendőrtől.

 Ma rendőr szarik be a "zemberektől".

 

25 éve voltak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami

emberek.

 Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik.

 

25 éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte.

Ma a munkaadót védi.

 

25 éve a szakszervezeteknek csak véleményezési jogaik voltak az

érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében.

Ma a szakszervezetek jogai korlátozottak.

 

25 éve kádári diktatúra volt és népi demokráciát ígértek

mindenkinek.

Ma demokrácia van és orbáni diktatúra.

 

25 éve nem volt szólásszabadság, ha dumáltál, megbüntettek.

Politikai elnyomás alatt állt, aki másként gondolkodott. Nem lehetett

értelmiségi, de kötelező volt a kenyerét megkeresnie

Ma a szólásszabadság jegyében, ha nem úgy gondolkodsz, ahogy

elvárják tőled, holnaptól, ha dumálsz nem lesz kenyered, kirúgnak a

munkahelyedről és felkerülsz a Kubatov listára.

 

25 éve több mint százezres hadseregünk volt tüzérséggel,

páncélosokkal, műszaki csapatokkal, honi légvédelemmel.

Ma kevesebb, mint húszezer katonánk van, az önálló működés

feltételei nélkül. A magyar hadsereg ma kisebb, mint amit a trianoni

rablóbéke után engedélyezett a nyugat (antant).

 

25 éve nem tudtuk, hogy mi a háború.

Ma Jugoszlávia és Irak után Afganisztánban már a harmadik háború

részesei vagyunk.

 

25 éve a magyar katonának nem kellett külföldre mennie, de egyszer,

1968-ban Csehszlovákiába mégis szovjet utasításra ott voltunk.

Ma önként vállalva a magyar katonák mindenütt ott vannak, ahol a

NATO-nak emberanyag kell, Koszovótól Afganisztánig.

 

25 éve Aczél elvtárs osztotta a pénzt, a státuszt és az észt a

kultúrában.

 Ma Kerényi és Tarlós urak.

 

25 éve a proli Hofi volt a humorista.

 Ma a kispolgári Fábry a humorista.

 

25 éve már lehetett politikai viccet mesélni.

 Ma még lehet politikai viccet mesélni.

  25 éve a demokrácia várt ránk.

 

Ma a diktatúra vár ránk.

25 éve ezt nem mertem volna elküldeni.

 

Ma ezt küldd tovább, ha mered!!!!

 

Ezt az anyagot,úgy kaptam!!!!